Gáborunk szerdán műteni, utána könyvelni fog, jövő héten főszakács lesz, aztán orchideákat ápol, majd henteskedik. Haha, mégsem, mert ezekhez érteni is kéne. Igazából nem elsősorban azért utáljuk az iszlám hazai élharcosát, mert segédmunkát végez egyszeri nyolc órákban. Az nem is probléma, hogy álláslehetőségeket néz magának 2014 nyarától. Nem is azért fújunk rája, mert kicsit Sarka Katát, Vityát és Fletót utánozza, hanem, mert azt sugallja, hogy 4 évente egy napot dolgozni kofaként vagy közmunkán bármiféle élettapasztalattal egyenlő és tényleg osztozik az istenadta nép sorsában. Arról már nem is beszélve, hogy a munkák 95 százalékát el sem tudná végezni, akkor meg mi értelme párat kimazsolázni? Ne legyünk persze egyoldalúak, így is többet dolgozott már azon társainál, akik az iskoláikat el sem végezve ‘képviselnek’ minket. Most nézzük Varga B. szösszenetét a témáról, érdekes.

ÁLRUHÁS ORSZÁGJÁRÁS

Nem tudom, ki találta ki, nem tudom, miért, de nálam pont az ellenkező hatást érte el.
Nemcsak azért, mert minálunk nem bálázó zsinegnél fogva viszik a szalmát (nap végére össze is vágná az ember kezét), hanem villával szúrnak alá, azzal teszik a kocsira.

Nemcsak azért, mert minálunk (falun) nem harapják a kolbászt, hanem szelik. Nemcsak azért, mert mifelénk, ha az ember egy teljes napot átdolgozik, bizony, csapzott lesz a haja, nyúzott lesz a bőre, és igen viseltessé válik a munkaruhája.Hanem azért is, mert ismerősek ezek a képsorok. Ismerősek a disznóvágásos fílinges, „haverekhez leugrunk, és ott adjuk elő az egyszerű magyart” típusú propagandafilmek. Az ilyesmit egyszer már beszopta a magyar, méghozzá kétharmaddal.És az sem tiszta számomra, hogy vajon mi ebből a tanulság? Hogy egy politikus is tud fizikai munkát végezni? Én paraszt vagyok. Napi tevékenységeim egyike sem kíván doktorátust, csak tiszta fejet, két kezet, meg két lábat. Hogy a politikust is érdekli az egyszerű emberek sorsa? Persze. Négyévente.Amiben viszont teljesen biztos vagyok, az két dolog:

1: Semmilyen tevékenységről nem kapunk nemhogy pontos, de még érintőleges képet sem, ha azt a tevékenységet csupán egyetlen napig végezzük. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a piacos, „álruhás” epizód:

Aki a piacon árulja a saját maga által termesztett zöldséget, vagy a két keze munkájával készített sonkát, kolbászt, az egy őstermelő piaci árus. Semmiképp nem kofa. A kofa a felvásárolt élelmiszert adja tovább, a megfelelő piaci árréssel. Ráadásul az ember ne beszéljen a magyar áruk védelméről, ha azon a standon, ahol éppen árul, bizony nem egy termék más országból származó.2: Egyetlen közszereplő sem szerez értékelhető információt, ha egy számára teljesen ismeretlen közegbe kerül. Csupán a tájékozottság illúzióját szerzi meg, ami hamis következtetésekre adhat okot a későbbiekben.De hogy a végére valami pozitívumot is mondjak: igen nagyon tetszett, hogy egy politikust kétkezi munka végzése közben láttam. Ha rajtam múlna, Vona Gáborral ezt havonta 2-3 alkalommal végeztetném, a többi politikussal pedig, egész, hátralévő élete minden egyes napján.

() Varga B. Tamás ()

Forrás: VBT facebookja