70 cigány lincselt Bereken
Nincs új a nap alatt. Sajnos az áldozat családja letiltatná a valóságfeltáró filmet. Ami hiba. Átszerkeszteni, kivágatni egyes, állítólag kegyeletsértő részeket, legyen, de az egészet?!
Örökre letiltatná a 42. Magyar Filmszemlén bemutatott Tisztaberek című alkotást a meggyilkolt Csányi Sándor (†35) családja.
A cigány mentalitás semmit sem változott 600 év alatt, a horda azzal indokolta a hetvenfős lincselést, hogy az áldozat “mit erősködött”.
A történet csavarja is borzalmas. Csányi ugyanis maga is cigány volt valójában, de a cigányok magyarnak tartották, mert törzsével szemben tisztességesen élt, traktoros volt. Ez okozta a vesztét, ezért kellett megölni.
A mű apropóját egy 1987-es brutális emberölés adta, az áldozat gyermekei azonban nem is tudtak a film létezésről, azt állítják, senki nem kérdezte meg őket, és úgy érzik, az alkotás egyoldalúan állítja be életük legnagyobb tragédiáját. A mű létezéséről a család csak a napokban szerzett tudomást, amikor egy tévécsatorna levetítette azt. Azonnal ügyvédhez is fordultak.
A film egy gyilkosságról szól, ami 1987-ben a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tisztabereken történt. “Helyi romák” 60-70 fős csoportja agyonverte a – ahogy egymás közt nevezték – “falu legerősebb magyarját”, Csányi Sándort. A gyilkosságról és az abban résztvevő, elítélt “fiúkról” először 1991-ben forgatott filmet Erdélyi János Tisztaberki tragédia címmel. A rendező stábjával 2010-ben visszament a tragédia helyszínére, s megkeresték a börtönből már kiszabadult tetteseket is.
– A család semmiről sem tudott, a tragédia után elköltöztünk a faluból, mert nem volt nyugalmunk. Azóta sem keresett minket ez ügyben senki. Október végén a férjem kapcsolgatta a tévét, amikor kiabálni kezdett a szobából: “Gyere, apukádat mutatják!”. Nem akartam hinni a szememnek, akkor szembesültünk vele, hogy édesapám meggyilkolásáról filmet forgattak – mondta Mónika, a megölt férfi lánya. A család felháborodott: tiltakozásukkal akkor annyit sikerült elérniük, hogy az ismétlést már nem adta le a csatorna, azonban azt szeretnék elérni, hogy ezt a filmet soha többé ne játssza le senki.
– Kimondták apám és az én nevemet, pedig erre nem adtunk engedélyt. Mutatták a síremlékét, egy fekete zsákot az utcán, kegyeletsértően beszéltek róla. A filmben az egyik tettes még azt is mondja, hogy “nem kellett volna fitogtatnia, hogy ő a legerősebb ember, így került a virágoskertbe” – sorolta sérelmeit Mónika. – 11 éves voltam, amikor apu meghalt, csak annyit mondtak nekünk a felnőttek, hogy megölték. Én és a húgom csak most, a film által szembesültünk azzal, hogyan is halt meg valójában – sóhajtotta az asszony.
– A film sérti az elhunyt személyiségi jogait és a gyerekeiét is. Éppen ezért most azon dolgozunk, hogy a mű további felhasználását megtiltsuk – tette hozzá Lichy József ügyvéd.
A film rendezője egy korábbi interjúban elmondta: azért választotta témaként a ’87-es gyilkosságot, mert ezt tartja Magyarország legégetőbb problémájának. Mármint a cigánykérdést.
Blikk és film.hu nyomán magyarhajnal.com
Erdélyi János: Magyarország legégetőbb problémája
Tisztaberek – 2011-es interjú a rendezővel

Erdélyi János filmje Tisztaberekről, ahol 1987-ben helyi cigányok 60-70 fős csoportja kegyetlenül agyonveri a “falu legerősebb magyarját”, Csányi Sándor traktorost. Az 1991-ben forgatott alkotás elsősorban a gyilkosságért elítélt cigányfiúkról szól. A film rendezőjét a 42. Magyar Filmszemle előtt e-mailben faggattuk.
filmhu: Miért pont ezt a filmtervedet forgattad le?
Erdélyi János: Mert Magyarország legégetőbb problémájáról szól.
filmhu: Hogyan választottad ki a stábodat?
E.J.: A megszokott emberekkel dolgozom.

Szinopszis
Magyarország legszegényebb régiójában, egy Tisztaberek nevű faluban 1987-ben helyi cigányok 60-70 fős csoportja kegyetlenül agyonveri a falu legerősebb magyarját, Csányi Sándor traktorost. Az 1991-ben forgatott film elsősorban a gyilkosságért elítélt cigányfiúkról szól. 2010-ben újra készültek felvételek a börtönből már kiszabadultakkal. A filmből különös dolgok derülnek ki: a megölt Csányi egy törvénytisztelő roma volt – de egykori gyilkosai is immáron törvénytisztelő polgárok. Ki a cigány és ki a magyar? Az igen feszült magyar (kelet-európai) etnikai helyzetben ez a film egy biztatás. Úgy tűnik lehet együtt élni, még egy ilyen szörnyűség után is. Lehet a cigányság útja a munka révén való felemelkedés, polgárosodás, az integráció és ennek lelki hozadéka az asszimiláció.
filmhu: Hogyan állt össze a költségvetés?
E.J.: Csak MMKA támogatás volt.
filmhu: Mi volt a legjobb élményed a forgatás alatt?
E.J.: Találkozás egy nagyon tehetséges cigány kislánnyal.
filmhu: Mi volt a legrosszabb élményed a forgatás alatt?
E.J.: A pénzügyi alkuk a szereplőkkel.
filmhu: Mit vársz az idei szemlétől, mi érdekel a mezőnyből?
E.J.: Zsigmond Dezső filmje.
filmhu: Milyen díjra érzed esélyesnek a filmedet?
E.J.: Ember Judit és Schiffer Pál díjra.
filmhu: Legjobb/legrosszabb bonmot a filmedben?
E.J.: Amikor kiderül a megölt magyarról hogy „ugyanolyan barna cigány csávó volt, mint mi.” Legrosszabb nincs.

filmhu: Hány néző tenne téged boldoggá?
E.J.: 2
filmhu: Mi a legmeghatározóbb élményed a Magyar Filmszemlével kapcsolatban?
E.J.: Hogy a filmeseknek még mindig mennyire fontos.
Hozzászólások
hozzászólás