Magyart a magyar ellen: osztogatni készül a rezsim a mi zsebünkből. A devizahiteleseket nem mentik, a kérdés, miért nem jár mindenkinek ilyen hitel?

Kamatmentes hitelt adhatnak a közszolgáknak a Népszabadság információja szerint. A lap úgy tudja, a kabinet karácsony előtt már tárgyalt is a javaslatról, a kamatmentes hitelt lakásra és devizahitel kiváltására is lehetne fordítani.

Október elején jelent meg az a kormányhatározat, amely szerint a tárcáknak ki kell dolgozniuk a közszolgálati otthonteremtési kölcsön konstrukcióját. Ilyen kölcsönt bárki kaphatna, aki határozatlan idejű szolgálati jogviszonyban áll, és nincs saját lakása, de csak egyszer lehetne igénybe venni, és a törlesztőrészlet nem haladhatná meg a hitelfelvevő havi nettó jövedelmének harminc százalékát.

Két verzió készült

A lap szerint két változat került a kabinet elé. Az egyik változat szerint a kedvezményes hitel felhasználásával új ingatlant harmincmilliós, használt lakást húszmilliós forgalmi értékig lehetne vásárolni, a bővítés költsége pedig nem haladhatná meg a 15 milliót.

A másik változat szerint maximum 18-19 milliós lenne az értékhatár. Az első verzió szerint a támogatott hitel összege új lakás esetén 15 millió, használt vásárlásakor vagy a meglevő ingatlan bővítésekor tízmillió lenne, míg a második verzió egységesen 15 milliós plafont tartalmaz.

A második változat ugyanakkor a már korábban felvett devizaalapú hitelek kiváltására is lehetővé tenné a kedvezményes kölcsön felvételét. Az adósok ennek segítségével vállalhatnák a végtörlesztést, tehát megszabadulhatnának az árfolyamfüggő és változó kamatú kölcsöntől, így havonta több tízezer forintot takaríthatnának meg.

Kamatot a költségvetésből

Akkor, ha valaki kikerülne a közszolgálatból – amire van esély, hiszen a kedvezményes hitelt húsz-, illetve a másik változat szerint 35 éves futamidőre adnák –, esetleg kilencven napon túli fizetési késedelembe esne, a kölcsön piaci kamatozásúvá válna. A kedvezmény azonban fennmaradna a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, nyugdíjazás, illetve halál esetén, mert a konstrukció örökölhető lenne.

Az első konstrukció szerint a kölcsönt a bankok nyújtanák, a kamatot pedig a költségvetésből fizetnék ki. Ez a becslések szerint – negyven-ötvenezer igénylővel és hétmillió körüli átlagos hitellel számolva – 2020-ig nagyjából nyolcvanmilliárdos kiadást jelentene.

A másik változat alapján – a Diákhitel Központ közreműködésével – államkötvények kibocsátásával szereznék meg a szükséges forrásokat, és a nulla százalék hozamot ígérő papírokat az MNB vásárolná meg, így a jegybank viselné a veszteséget. Ebben az esetben 2020-ig több mint háromszázmilliárdnyi értékű kötvényt kellene kibocsátani.

index nyomán

Hozzászólások

hozzászólás