“Az ügynek van egy (vagy több) felelőse és őt (őket) kellett volna régen számon kérni” – mondja Ináncsi József, az egyik legnagyobb gárdaszervezet, a Magyar Nemzeti Gárda feje. Interjú. Interjúnk végén felteszünk egy-egy nyilvános kérdést az Új Magyar Gárda Mozgalom (ÚMGM) főkapitányának, Mészáros Istvánnak, illetve Orbán Imrének, a Jobbik Veszprém megyei képviselőjének, akik nyilvánosság előtt besúgással, ötven bajtárs feladásával vádolták meg Cseh Istvánt (Orbán név említése nélkül ugyan, de leköztörvényesezte az előállítottakat). Azon gárdisták egyikét, akit a rezsim előzetes letartóztatásba helyezett amikor a család és társadalomellenes homokosparádé ellen tüntettek. Időközben Cseh nyilvánosságra hozta rendőrségi vallomását, amelyből kiderül, hogy senkire nem tett terhelő nyilatkozatot. Vagyis Mészáros (és részben Orbán) valótlant állított, rágalmazott, nem beszélve a cserbenhagyásról (Cseh bocsánatkérésre szólította fel Mészárost, aki azonban nem reagált). A Vona-hű ÚMGM fegyelmit kezdett több, a deviánsok ellen tüntető, letartóztatott gárdistája ellen, és bár ígérte, ehelyett akadályozta jogsegélyüket, így az előzetesben ügyvéd nélkül maradtak! Tiltakozásul, vezetőjük árulása miatt az érintettek kiléptek az ÚMGM-ből, követte őket kb 10 bajtársuk. A bajba került gárdistáknak végül, miután értesültek az ügyről, az MNG intézte a jogsegélyt, jelenleg a Jobbik jogsegélyszolgálat egyik ügyvédje védi Cseht, aki még mindig házi őrizetben van.

Előzménycikk: Dokumentum: az ÚMGM főkapitánya hátba lövi sajátjait 

“Nem kételkedtem a Cseh István által elmondottakban és ezt a véleményemet megerősítette a vallomásáról készült másolat.”

magyarhajnal.com:  - Főkapitány úr, hogyan értékeli a Cseh-botrányt?

Ináncsi József: Először is köszönöm ezt a megtisztelő címet, de az MNG-t országos vezető és nem főkapitány vezeti. A Magyar Gárda betiltásakor az elnevezések miatt is látták bizonyítottnak, hogy ez bizony egy félkatonai szervezet. Ettől függetlenül minden mozgalomnak valamilyen szintű irányításra szüksége van, bárhogyan is nevezzük a tisztségeket. Ahogyan az ellenségeink, úgy mi is tudunk a szavakkal játszani.
A bevezető után térjünk a lényegre. Amióta tudomásunkra jutott, hogy gárdisták kerültek bajba a homokos ellentüntetés miatt, kiemelt figyelemmel kísértük az ügyet. Valóban próbáltunk segítséget nyújtani az őrizetbe vett gárdista bajtársaknak, mégpedig jogi összekötőnkön keresztül, aki folyamatosan kapcsolatban volt a Jogsegély-szolgálattal, tájékoztatta őket az általunk tudottakról ill. arról, hogy kinek milyen ügy miatt van szüksége segítségre. Ez egyébként nálunk mindig így működik és hála a jogi összekötőnk szorgalmának, valamint a Jogsegély-szolgálat valóban hathatós és aktív segítségének, számtalan ügyet sikerült pozitívan zárnunk.
Olvastam a Magyar Hajnal első cikkét is az esetről és végigfutottam az azt követő kommenteket is. Ennek alapján a saját honlapunkra is írtam egy cikket az ügyről /http://gardamozgalom.org/budapest/20130821/igaz-nem-igaz-vagy-ink-bb-ki-felel-s-kieg-sz-tve/, amiben – most is úgy érzem -, nem bántottam meg senkit, hiszen a felelős kiderítésére tettem indítványt, de úgy látszik, néhányan félreértették ezt a szándékot, hiszen az ÚMG főkapitány-helyettese a jogi összekötőnkön keresztül követelt egy helyreigazítást, mivel úgy érezte, hogy ők mindent megtettek az őrizetbe vett bajtársaikért.

A helyreigazítást megírtam, ez azonban nem jelenti azt, hogy a véleményem megváltozott. Továbbra is úgy gondolom, hogy ennek az ügynek van egy (vagy több) felelőse és őt (őket) kellett volna már régen számon kérni arról, hogy kinek, mi alapján és mit ígért(ek).

Természetesen a helyreigazításom nem nyerte el a főkapitány-helyettes úr tetszését, ami leginkább abból volt lemérhető, hogy egy újabb levélben “üzent”, de ez az adott ügy érdemi kivizsgálása helyett átcsúszott sértegetésekbe menő személyeskedésbe, így erre én már nem is válaszoltam.

Az ügy elejétől kezdve nem kételkedtem a Cseh István által elmondottakban és ezt a véleményemet megerősítette a vallomásáról készült másolat. Úgy gondolom, hogy ha egy közösség tagja bajba kerül, a közösségnek kötelessége a segítségnyújtás, még akkor is, ha esetleg az illető hibázott. Aztán, amikor kihúztuk a bajból, megkezdődhet a miértek és hogyanok tisztázása. Amúgy az ártatlanság vélelme még a gárdistát is megilleti, főleg a felettesei részéről.

- Mit szól Mészáros István állításaihoz, miszerint ők mindig hűek maradtak a Szent Koronára és a gárda szolgálati szabályzatára tett esküjükhöz?

Erről természetesen van véleményem, de talán jobb, ha az olvasó ítéli meg a tények alapján.
Mind az ÚMG főkapitánya, mind a főkapitány-helyettese a 2010. június 4-én létrehozott Magyar Nemzeti Gárda tagja volt. Az ÚMG főkapitánya akkor Magyar Nemzeti Gárda Csendőrségének országos parancsnoka volt, a főkapitány-helyettes pedig a Magyar Nemzeti Gárda Heves megyei vezetője.

A Magyar Nemzeti Gárda első eskütétele 2010. július 4-én volt. Az eskü szövegét Vona Gábor olvasta fel Budapesten, az Erzsébet téren. Az eskü szövege tartalmazott egy olyan mondatot,amely így szól: “Zászlóinkat, társaimat el nem hagyom.”

A Csendőrség országos parancsnoka 2010. szeptember végén egy sajátos napiparanccsal kivezényelte a Csendőrséget a Magyar Nemzeti Gárda kötelékéből. Ezt lehet sokféleképpen magyarázni és most megint biztosan sokan megharagszanak rám, de számomra olyan, mintha a Magyar Honvédségből mondjuk a Légvédelem önállósítaná magát.

Volt az eskünk szövegének egy másik mondata is: “Ha eskümet megszegem, sújtson társaim megvetése és a Gárda soraiból való örökös kizárás”. A kizárást az MNG országos vezetőjeként az érintettek tudomására hoztam.

A Heves megyei vezető szintén azon az őszön – fáradtságra hivatkozva – lemondott és mint e-mailben közölte velem, az állománya lojalitásból követte. Nekem “kicsit” furcsa volt, hogy több mint 70 ember egyszerre fáradt el, de tudomásul vettem, hogy a Magyar Nemzeti Gárda Heves megyei csapata megszűnt, mivel nem sokkal később néhány fényképet kaptam arról, hogy a “fáradtság” bejelentésének másnapján a Magyar Nemzeti Gárda zöld pólóját az oroszlános mellényre cserélték, amelyet az újaknak személyesen Kiss Róbert osztott ki.

Ehhez képest a Magyar Nemzeti Gárda él és dolgozik, méghozzá a 2010. július 4-én tett esküjéhez híven. Ahogy mondani szoktam: nem én alapítottam új pártot.

- Mit szól ahhoz, hogy Mészáros szerint “évekkel ezelőtt megállapodás született a Gárda, Jobbik, HVIM, Betyársereg között és mi mai napig tartjuk magunkat ehhez!” Balczó Zoltán Jobbik alelnök szerint, aki ott sem volt, nem született ilyen megállapodás, míg az internet, így a kuruc.info korabeli cikke szerint igen. Ha született ilyen, ki tartja ezt be?

Az első ilyen megállapodás, amiről én tudok 2009-ben köttetett, de ahogy elnéztem a buzi ellenes tüntetés előtti történéseket, a megállapodásban foglaltakat néhányan elfelejtették.

2010-ben, a megválasztásom után szerettem volna egy együttműködési megállapodást a Jobbikkal, mivel odáig csak ígéretek hangzottak el a Parlamentbe kerülés utánra vonatkozólag. Írásban szerettem volna lefektetni, hogy ki mit vállal, ki miben és hogyan segíti a másikat. A közelgő önkormányzati választások miatti “időhiányra” való hivatkozással azonban ez a megállapodás a Jobbik részéről soha nem jött létre. (Az önkormányzati választások után sem.) Hogy a többi szervezettel megállapodtak-e, nem tudom.

2011-ben már teljesen önállóan, a párttól függetlenül tevékenykedtünk. Ez az év nem a megállapodások, hanem az elhatárolódások miatt maradt meg az emlékezetemben. Tyirityán Zsolt Magyar Szigeten elhangzott mondataitól határolódott el a Jobbik. A helyzet súlyosbodott a Novák Előddel történt affér miatt. Ebben az évben nem valószínű, hogy történt volna megállapodás a Betyársereggel.

2012. – Az elhatárolósdi még mindig tart. Tyirityán nem szólalhat fel a Gárda 5. születésnapján, ami nálam az utolsó csepp volt a pohárban és elmondtam néhány személyes tapasztalatomat a beszédemben az említett rendezvényen.
Ismét nem valószínű, hogy a Betyársereg esetében megállapodásról beszélhetünk.
2013. év – aminek még nincs vége, születhettek azóta megállapodások, de akkor az “évekkel ezelőtt” sántít.

- Köszönjük az interjút, Ináncsi úr!

Háttér

Ináncsi Józsefet kétszer is főkapitányává választotta a Magyar Gárda, pontosabban annak megszűnése után a Magyar Nemzeti Gárda. Vona Gábor azonban nem volt hajlandó együttműködni vele,és a gárdista esküt megszegve inkább létrehozta 2010-ben az Új Magyar Gárdát, amelynek tisztújításaira már nem hívták meg az MNG-t. Akit pedig lehetett, kiszakítottak az addig nagyjából egységes gárdamozgalomból(csak nagyjából volt az, mert 2008-ban Vonáék már kirúgták és lejáratták sajtójukban az első főkapitányt, Dósa Istvánt. Ekkor Dósa és pár tucat embere létrehozta az Őrzők Gárdamozgalmat, ide azonban kevesen követték, mert akkoriban még mindenki felült Vona és Szabó Gábor állításainak, miszerint Dósa bomlasztó, küldött ember stb. – ismerjük a módit). Míg Dósa befeketítését még kiheverte a mozgalom, a 2010-es jobbikos bomlasztást már nem. Öt-hat részre szakadt és egységét többé nem lehetett helyreállítani, ráadásul ekkor hozták le a Kiss-videót is. A Vona-hűek (pedig ők is a Szent Koronára esküdtek és nem Gabira), kiknek zöme megtévesztett hazafi, ma (még) az ÚMGM-ben tömörülnek, ennek feje a fent említett Mészáros István,aki 2010-ben egyszerűen dezertált az MNG-ből, létrehozva a Csendőrséget (s csak később lett az ÚMGM vezére).

Most pedig nyilvános zárókérdéseink következnek Mészáros Istvánhoz, az ÚMGM főkapitányához, és Orbán Imréhez, a Jobbik Veszprém megyei képviselőjéhez:

Hozzászólások

hozzászólás