Gyurcsány adhatta ki a tűzparancsot 2006-ban, derül ki közvetve egykori államtitkára vallomásából. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a 2006. őszi események során többször az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot (IRM) megkerülve, közvetlenül tárgyalt rendőrségi vezetőkkel – mondta el Kondorosi Ferenc, a tárca volt államtitkára tanúként a rendőri vezetők elleni büntetőperben a Fővárosi Törvényszéken kedden. Kondorosi elárulta továbbá, hogy tévén nézte végig a Szabadság téri székházostromot, amiről először azt hitte, valahol külföldön történik. Azt is kifejtette, hogy a rendőri azonosítók hiánya törvénytelen volt, a törvényt pedig Gyurcsány főkapitánya írta felül.

A 2006. őszi fővárosi eseményekkel összefüggésben másfél hónapja kezdődött büntetőper ismét nem várt izgalmakat hozott. Legutóbb ugye lapunk is megírta, hogy Petrétei József november ötödikén úgy vallott, hogy igazságügyi és rendészeti miniszterként fogalma sem volt arról, mit kell tenni a Szabadság téri tévészékház óráiban. A legjobb mondatait itt idézzük.

„Nem tette könnyűvé a mi életünket” – ezt már a keddi tanú, Kondorosi Ference volt államtitkár mondta Gyurcsány Ferenc sajátos viselkedéséről. Elmondta azt is, hogy Gyurcsány Ferenc jó viszonyban volt és közvetlenül tárgyalt Gergényi Péter akkori budapesti főkapitánnyal. Bene László akkori országos főkapitány kifogásolta is, hogy Gergényi Péter az ő tudta nélkül járt a kormányfőnél – tette hozzá.

Kondorosi Ferenc a rendőri azonosítókról azt mondta, hogy „fontos garanciális eszközei a legitim erőszakot alkalmazandó rendőri tevékenység törvényességének”. A bíró által idézett korábbi vallomásában pedig arról beszélt, hogy az ORFK vezetője felülírta a törvényt az azonosítók használatával kapcsolatban, de a tárgyaláson ennek az állításának a részleteit többszöri bírói kérdésre sem fejtette ki. (Bene László volt országos rendőrfőkapitányt többek között azért vádolta meg a Központi Nyomozó Főügyészség, mert eltűrte, hogy határozott utasításai ellenére nem viseltek az intézkedő rendőrök szolgálati azonosító jelvényt.)

„Nyilván megfogalmazott elvárásokat a rendőrség felé a miniszterelnök, mi mást fogalmazott volna meg” – tette hozzá Kondorosi Ferenc. A volt államtitkár nem tudott egyértelműen válaszolni arra a kérdésre, a tárcánál ki döntött arról, hogy a Kossuth téri demonstráció választási gyűlésnek minősül, ahol a rendőrségnek korlátozottabb volt az intézkedési lehetősége.

„Ezt nagyon jó lenne tudni, mindannyiunknak megkönnyítené a helyzetét” – fogalmazott a demonstráció minősítéséről szóló bírói kérdésre az államtitkár, majd hozzátette, ő már akkor is azt gondolta, hogy a Parlamentnél zajló eseményekre nem a választási, hanem a gyülekezési és a rendőrségi törvény vonatkozik.

A tárgyaláson ismertetett korábbi vallomásában Kondorosi Ferenc az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy „itt valami nagy baj van”, és „azt valószínűsítettük, hogy a miniszterelnök lemondása várható”. Beszélt arról is, hogy tévén nézte végig a Szabadság téri székházostromot, amiről először azt hitte, valahol külföldön történik, azután pedig azt gondolta, helyesebb a miniszteri utasításra várni, mint odamenni a helyszínre és „látszólag okosakat mondani, fontoskodni”.

„Itt elindult egy olyan folyamat, amit a jog eszközeivel nem lehetett kezelni” – jegyezte meg Kondorosi Ferenc, aki két évtizede egyetemi oktató, és évekig az Alkotmánybíróság tanácsadója is volt.

A volt államtitkár szerint a vádbeli időszakban az IRM-nek sok munkát adott az uniós integráció, a schengeni csatlakozás, a rendőrség és a határőrség összevonása, továbbá az, hogy 2006 ősze előtt néhány hónappal vontak össze az IRM-ben két tárcát, a belügyit és az igazságügyit, ami egyébként utólag már nem tűnt helyes lépésnek.

A másfél hónapja kezdődött büntetőperben Bene László nyugalmazott rendőr altábornagyot, volt országos főkapitányt, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagyot, volt budapesti főkapitányt és tucatnyi társukat a 2006. őszi fővárosi eseményekkel összefüggésben vádolja az ügyészség, és többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott. Álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádlottak tagadják bűnösségüket.

Sajtóhírek szerint a büntetőperben több mint száz tanúra és több mint ötven tárgyalásra lehet számítani, az elsőfokú eljárás várhatóan legalább egy évig tart majd a Fővárosi Törvényszéken.

hetivalasz.hu nyomán magyarhajnal.com

Hozzászólások

hozzászólás