Az ügynök visszatér
“Állítod, a Jobbik „díszzsidóvá” akart tenni, de bámulatra méltó elvhűséggel elutasítottad.”
Kezdjük mindjárt a közepén: te a Magyar Narancsnak adott interjúban azt mondod, volt egy „srác a Jobbik sajtóosztályáról”, aki „azzal vigasztalt”, hogy a dédapja cigányprímás volt, de ezt „csak neked mondta el”. Ez a srác én voltam. És persze nem te volnál, ha nem hazudnál legalább egy kicsit ebben is. Mert nem „csak neked” mondtam el, sokan tudják ezt – veled ellentétben én ugyanis soha nem titkolóztam, hazudoztam, és vesztegettem, hogy titokban tartsam. Igen, dédpapa cigányprímás volt, aki becsületesen zenélt egy életen át, soha egy ezüst kanalat sem emelt el – veled ellentétben, aki egy korrupt, hazug senkiházi lettél. Én pedig soha nem éreztem úgy, hogy közösséget kellene vállalnom azzal a több százezer parazitával, akik szégyent hoznak az ő emlékére is – ellentétben veled, aki harcos anticionistából Izrael gerinctelen seggnyalója lettél.
No, ennyit a személyes dolgokról. Itt be is fejezhetném, ha nem hazudnál ennél sokkal fontosabb kérdésekben is. Azt állítod, a Jobbik „dísz-zsidóvá” akart téged tenni, de ezt te bámulatra méltó elvhűséggel elutasítottad, nem akarván saját személyeddel fedezni a párt csúnya, gonosz antiszemitizmusát. Szép, megindító történet. Kár, hogy elcseszted. Nem most. Még akkor, amikor napra pontosan egy évvel ezelőtt nyilatkoztál a Bar!kádnak, és ezt találtad mondani:
„(…) mindenkit biztosítanék arról, hogy én ugyanaz a Szegedi Csanád vagyok és leszek, mint aki voltam eddig. A másik, de ezzel összefüggésben lévő dolog, hogy a zsidóságról alkotott véleményem sem változott meg. (…)Én viszont minden eddigi kijelentésemmel, minden egyes leírt mondatommal azonosulni tudok, Hiszek Magyarország feltámadásában című könyvem Zsidókérdés című fejezetét most is ugyanígy írnám meg. (Azt a könyvet azóta bezúzattad – BG) (…) innentől fogva nagyon fontos feladatomnak tartom, hogy a munícióval itthonról ellátott, de külföldről érkező rágalmakat én személyesen cáfoljam meg. Kétségtelen tehát, hogy az én szempontomból ez egyelőre egy elég fura helyzet, de amennyire első ránézésre ez kényelmetlennek tűnhet a Jobbik számára, annyi pozitív hozadéka is lehet majd a jövőben.”
Hát, ennyit arról, hogy mennyire tiltakoztál te a „dísz-zsidó” pozíciója ellen. Egyenesen ajánlkoztál rá. Csak, hát nem sokkal ezután történt egy igen kényelmetlen eset, amiről ebben az interjúban diszkréten hallgatsz, a riporter meg udvariasan nem kérdez róla. Kiderült, hogy származásod eltitkolásáért cserében uniós közpénzeket ajánlottál valakinek. Vagyis: lebuktál, hogy korrupt politikusbűnöző vagy. Pont olyan, mint azok, akikkel szemben a választóid Brüsszelbe küldtek. Akkor nyílt levélben kértelek: távozz önként, ne tedd tönkre, amiért annyit dolgoztál magad is. Nem mentél.
Ekkor és ezért hajítottak ki – nagyon helyesen – a Jobbikból. Te pedig ekkor és csak ezért fordultál hirtelen “zsidó gyökereid” felé. A párt vezetése valamiért elhitte, hogy tőled békében is el lehet válni – s ennek jegyében nem jelentettek fel, nem juttattak rács mögé. Ez nem csak morálisan volt vitatható döntés, de súlyos stratégiai hibának is bizonyulhat a jövőben.
Te, ugyanis nem tűntél el a balfenéken, hanem ezzel az interjúval szépen újra visszahelyezted magad a hazai közélet térképére – csak most már a frontvonal másik oldalára. A jámbor, geil álhumanista duma mögé bújva elkezdted teljesíteni a küldetést, amit új népedtől/barátaditól/megbízóidtól (kívánt részt majd aláhúzod te a lelkiismereted szerint) kaptál. Bomlasztani, bizalmatlanságot és zavart kelteni a radikális jobboldalon.
„Hozzátenném, hogy sokkal több embernek van zsidó, vagy roma felmenője a Jobbikban, mint gondolnánk. Lehet, hogy nem is tudnak róla, de vannak.” – mondod a Mancs pajkosan rád kacsintó újságírójának.
Ennek az interjúnak mindenekelőtt ezért kellett megjelennie. Az összes többi nyenyergés, a megtért tékozló zsidó fiú balladája csak háttérzenéje ennek az aljas, sunyi mondatnak. Hadd mutogassanak egymásra, hadd találgassanak az emberek, hadd csapkodják az kocsmaasztalt a tahó sörmagyarok: „én megmondtam, hogy zsidó banda ez a Jobbik is!”
A legémelyítőbb az egészben, hogy ezzel azoknak is ártasz, akik közé most állítólag oly lelkesen besoroltál. Hiszen, ha a dolog velejét nézzük, akkor nem vagy más, mint egy zsidó tolvaj, aki lebukott és most antiszemitizmust kiált. És ezzel a lehető legtökéletesebben visszaigazolsz minden létező előítéletet a sajátjaidról. És ezt te is pontosan tudod. Csak leszarod.
Tamási Áron azt írja valahol: aki embernek hitvány, magyarnak alkalmatlan. Szerintem zsidónak is – de ezt majd mestered, Oberlander rabbi eldönti. Ha szerencséd van, ott lejjebb van a léc, és befogadnak. Addig még sokat kell köpködnöd minket – de én nem kételkedem benne, hogy szorgalmas leszel….
Balogh Gábor
jobbegyenes.blog.hu
Hozzászólások
hozzászólás