Álkeresztény támogatás az iszlamista emberevőknek
Keresztényirtást, kannibalizmust támogat a Nyugat és Vona török barátai. Most, amikor enyhülni látszik a Sziriára nehezedő cionista nyomás, érdemes megvizsgálni, hogy mennyire is tekinthetők a krisztusi értékek hiteles védelmezőinek az önmagukat kereszténynek nevező, de valójában a nemzetközi judaizmus szolgálatában álló külföldi és hazai politikusok.
Kerrytől a bilderberges Martonyiig ők azok, akik minden támogatást megadtak a kereszténység legázádabb közel-keleti ellenségeinek. Mégpedig egy olyan országban, amelyik egyik utolsó menedéke volt az arab világ üldözött keresztényeinek.
A hírhedt emberevő videó Szíriából: a zsidók, törökök, szaúdiak által pénzelt iszlám terrorista kivágja áldozata szívét és megeszi:
A véres harcok kitörése előtt még 22 millió ember által lakott Szíriáról tudni kell, hogy a szomszédos Libanonnal együtt ez volt az a szinte egyedüli arab ország, ahol nem sújtotta hátrányos vallási megkülönböztetés az őshonos, részben még ma is Jézus anyanyelvét, az arámit beszélő keresztényeket. Ráadásul a világi berendezkedésű, az iszlám helyett az arab nacionalizmus ideológiáját hirdető államban fejlett szociális rendszert, magas szintű közoktatást és egészségügyi ellátást építettek ki Bassár el-Aszad elnök irányításával. Ezeket a vívmányokat verték szét a Nyugat és a szaúdiak által pénzelt és felfegyverzett fanatikus terroristák.
Ebben az esetben a nyugati államok önmagukat kereszténynek valló politikai vezetőit – az egyébként apai ágon kenyai muzulmán származású – Barack Hussein Obamától a mi Orbán Viktorunkig az erős szír államban komoly fenyegetést látó Izrael érdekei vezérelték.
A zsidó állam védelmében pedig a szavakban szélsőségesen anticionista vallási diktatúra, a ma is középkori törvények alapján működő dúsgazdag Szaúd-Arábia lett a legfontosabb partnerük (Törökország, Vona kedvence mellett). Együtt tömték meg pénzzel és fegyverrel, majd juttatták el Szíriába a korábban békés ország polgárainak életét gyilkos rémálommá változtató terroristákat a szaúdiak és a törökök, az amerikaiak és Izrael.
Szíria keresztényei elsősorban az ország etnikai és vallási sokszínűségének, továbbá a kedvező hatalmi berendezkedésnek köszönhették előnyös helyzetüket. A szír politikai és katonai vezetés kulcspozícióit ugyanis az összlakosságnak csupán a nyolc százalékát kitevő alavita kisebbség birtokolja. Ezt a többi muzulmán által eretneknek, az iszlámon kívülinek tekintett közösséget a török uralom alatt tűzzel-vassal üldözték, majd az első világháború után a Szíriát elfoglaló franciák biztosítottak nekik hatalmi kiváltságokat.
Az alaviták az iszlám síita ágából szakadtak ki, ám hitbéli nézeteik a muzulmán vallás összes más irányzatától különböznek. Még az alapvető kérdésekben is. Számukra nem kötelező a mekkai zarándoklat, a napi ötszöri ima és a ramadáni böjt betartása. Szabadon fogyaszthatnak alkoholt, sőt vallási szertartásaiknak is része a rituális borfogyasztás. Továbbá erősen hatott rájuk a bizánci kereszténység. Megtartanak keresztény ünnepeket és tisztelnek keresztény szenteket.
Magánéletükben is minden más muzulmánnál közelebb állnak az európai értékrendhez. Az alavita nők európai módon öltözkôdnek, a családi eseményeken nem különülnek el a férfiaktól, és számukra a lányok oktatása ugyanolyan fontos, mint a fiúgyermekeké.
Ugyanakkor az alaviták hatalmi pozícióit – akikhez Aszad elnök is tartozik – komolyan veszélyeztetheti, hogy Szíria lakosságának körülbelül a kétharmada szunnita muzulmán. Nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy belássuk: egy teljesen szabad választás esetén könnyen hatalomra kerülhetnének az iszlám fanatikusai, akiknek első dolguk lenne a vallási törvénykezés, a saria bevezetése és mindenféle szabadságjog gyors felszámolása. Az álkeresztény nyugati hatalmak által támogatott terroristák egyik kedvenc jelmondata szerint győzelmük eseten a keresztényeket Libanonba, az alavitákat pedig a temetőkbe száműznék.
Nyilvánvaló, hogy ebben a helyzetben az eredeti szíriai összlakosság mintegy 12 százalékát kitevő keresztények természetes szövetségesei, támogatói a szekuláris berendezkedésű, a vallási alapokon álló államot elutasító Aszad-rendszernek. Különösen azok után, hogy az amerikai, brit, francia, szaúdi és török (lásd Vona barátai) támogatást élvező al-kaidás zsoldosok keresztény településeket romboltak le, templomokat szentségtelenítettek meg, papoknak és apácáknak vágták el a nyakát.
Magyarország kereszténydemokrata irányultságú kormányának pedig az volt minderre a válasza, hogy megszakította a diplomáciai kapcsolatokat az idegen zsoldosok ellen élethalál harcát vívó törvényes szír kormánnyal, és elismerésben részesítette, támogatásáról biztosította a keresztényeket halomra gyilkoló terroristákat. Úgy tűnik nincs az a morális mélység, amit ne lehetne alulmúlni a globális cionizmus szolgálatában.
Varga Imre
Hozzászólások
hozzászólás