Egy 74 éves magyar asszonyt továbbra is garázdasággal vádol a bíróság, az őt arcul vágó személyt viszont “nem sikerül” beazonosítani

A dr. Gaudi-Nagy Tamás által az ügyészség rendelkezésére bocsátott fényképfölvételek, rendőrségi tanúvallomás ellenére eddig nem sikerült beazonosítani a 74 éves Tisza Istvánnét súlyosan arcul vágó személyt, a magyar asszony ellen viszont folytatódik a per.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás kérte a bírót, hogy az elfogulatlanság megállapítása érdekében nyilatkozzon esetleges zsidó származásáról. Nyilatkozat nem történt, viszont a bírónő nyolc főre korlátozta a nyilvános tárgyaláson részt vevő hallgatóság számát.

Ritka és szokatlan jelenettel folytatódott csütörtökön reggel a 74 éves Tisza Istvánné ellen garázdaság vétsége miatt indított per tárgyalása: dr. Rózsa Mária bírónő a vádlott beleegyezése ellenére megtiltotta a kép- és hangfölvétel készítését, s úgymond a tárgyalás zavartalan menetének biztosítása érdekéken nyolc főre korlátozta a hallgatóság számát. Meg kell jegyezni, hogy a megjelent hallgatóság többnyire a perbe fogott idős asszony református egyházközösségének tagjai közül került ki, s a legutóbbi tárgyaláson egyáltalán nem zavarták a bíróság munkáját. Ifj. Hegedűs Loránt, a vádlott lelkésze úgy tizedikként lépett a terembe, s másokkal együtt a bírónő az ő kivezettetését is kilátásba helyezte, amely fenyegetését végül nem váltotta be… A bírónő kérdésünkre válaszolva elmondta: a bíróság, s személy szerint ő nem köteles megindokolni a hallgatóság létszámának korlátozását. Az ügyésznő megkérdezte, hogy őt nem tartja-e elfogultnak dr. Gaudi-Nagy…

Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a vádlott védője a közjáték hatására elfogultsági indítványt jelentett be, mire a bírónő figyelmeztette, hogy az ügyvéd a bírósággal beszél. Gaudi-Nagy viszont azt közölte a bírónővel figyelmeztetőleg, hogy ő meg a védelemmel beszél. A tárgyalás elején dr. Gaudi-Nagy kérte a bírónőt, miután az idős asszonyt, a védencét vélhetően egy zsidó férfi ütötte arcul, az elfogultság egyértelmű kizárása végett nyilatkozzon az esetleges zsidó származásáról. Dr. Rózsa Mária bírónő válaszként közölte, hogy a Tisza Istvánné ellen garázdaság vádjával indított pernek semmi köze a bíróság és mások vallási hovatartozásához, ezért az indítványt elvetette.

Vajon feladnák-e egy zsidót arcul ütő keresését?

Az ügyészség jelen levő képviselője közölte, hogy a magyar asszonyt súlyosan arcul ütő személy nem azonosítható be, ezért a további nyomozást megszüntették (!), de a Tisza Istvánné elleni eljárást a férfi kilétének tisztázása nélkül is le lehet folytatni.

Dr. Gaudi-Nagy erre kijelentette: ha az ügyészség valakit be akar azonosítani, akkor megteszi. Az ügyészség viszont ezt nem kívánja megtenni, mert előítéletes egy keresztény, nemzeti érzelmű állampolgárral szemben. Tisza Istvánné jogos védelmi helyzetbe került, csatoltuk a verekedő férfi fényképét is, de az ügyészség nem hajlandó földeríteni a kilétét, jelentette ki az ügyvéd, majd kérte, hogy ezért az egész ügyet helyezzék vissza a nyomozati szakaszba, folytassák a verekedő zsidó férfi keresését, már csak azért is, mert Tisza Istvánné az arcul csapása következtében súlyos zúzódásokat szenvedett, operációra szorul, mondta dr. Gaudi-Nagy.

Az ügyvéd a tárgyalás folyamán továbbra is kitartott azon álláspontja mellett, hogy a rendőrség által készített, majd a bíróságnak is eljuttatott fölvétel manipulált, mert érdekes módon csak azt nem lehet látni rajta, amit egyébként később az egyik rendőr tanú is megerősített: az ismeretlen férfi komoly ütést mért az idős asszony arcára. A védő ismét hangsúlyozta: a körülmények arra engednek következtetni, hogy magyar- és keresztényellenes koncepciós per tanúi lehetünk. A bírónő bejelentette, hogy a rendőrségi fölvételt szakértővel vizsgáltatják meg, amit egyébként a bíróság a védelem korábbi kérése ellenére eddig nem volt hajlandó elvégeztetni.

Az elsőként meghallgatott rendőrségi tanú megismételte korábbi vallomását, miszerint Tisza Istvánné zászlórúddal fejbe csapta az ügyészség által nem talált férfit, aki erre hátracsapva arcul vágta a vádlottat. Elmondása szerint az ütő férfit erre elhúzták a helyszínről, elvitték a rendőrök oldalra. A bírónő azon kérdésére, hogy miért nem állították elő a verekedő férfit, a rendőr azt válaszolta, hogy nem tudja, ez nem az ő feladata lett volna, mert neki vissza kellett állnia a sorfalba… Magyarán, a rendőr nem tudott választ adni arra, hogy miért hagyták futni a verekedő férfit. A tanú később, Gaudi-Nagy kérdéseire válaszolva korábbi állításaival többször is ellenmondásba keveredett.

A tárgyalás után a bíróság folyósólyán megtartott rögtönzött sajtótájékoztatón dr. Gaudi-Nagy Tamás megerősítette korábbi véleményét, miszerint a Tisza Istvánné elleni per kifejezetten magyarellenes koncepciós eljárás, amit az is bizonyít, hogy a hatóság nem hajlandó beazonosítani és bíróság elé állítani azt a zsidót, aki a védencét brutális módon megütötte. Az ügyvéd hangsúlyozta: a bírónő nem tett eleget azon indítványának, hogy vizsgálják meg a rendőrségi fölvételt, amelyen mindent lehet látni, csak azt nem, hogy a zsidó, vagy a vádlott ütött volna. A védő elfogultság miatt a bírónővel szemben kizárási indítványt nyújtott be a bíróság elnökének. A verekedő zsidót a hatóság kerítse kézre és vonja felelősségre, már csak azért is, mert az egyik rendőrtanú is megerősítette, hogy az ő szeme előtt ütötték arcul az idős asszonyt! – mondta az ügyvéd.

Ifj. Hegedűs Loránt református lelkész, a perbe fogott magyar asszony papja a sajtótájékoztatón elmondta: ez a per is bizonyítja, hogy fenntarthatatlanná vált az a rendszer, amely magyarságunkat és hitünket fojtogatja. A bírónő a tárgyalás legelején olyan hangulatot teremtett, amellyel egyértelműsítette, hogy kizárólag az ő prekoncepcióinak adnak teret, jelentette ki a lelkész, majd arra kérte a magyarokat, hogy a 2014. február 6-ra elnapolt tárgyaláson minél többen legyenek ott rokonszenvező hallgatóságként, legyen tele a folyosó is magyarokkal, s lássuk meg, meddig merészkedik el az eljáró bírónő, mondta ifj. Hegedűs Loránt.

Tisza Istvánné perének tárgyalása folytatódik 2014. február 6-án, 13 órakor a Pesti Központi Kerületi Bíróság Markó utca 25. szám alatti épületének III. emelet 390-es tárgyalótermében.

Hering József – Kuruc.info